udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 7 találat lapozás: 1-7

Névmutató: Szeifert Ferenc

1996. február 2.

Az Adevarul febr. 2-i száma "A pápa megfeddi a mocskos szájú magyarokat" címmel közölte az Új Magyarország jan. 24-i írását, de nem tett utalást arra, hogy apokrif szövegről van szó. Az Adevarul szerkesztősége közölte az MTI tudósítójával, hogy febr. 3-i számában "Pontosítás" címen tudatja, hogy közölt írás apokrif szöveg. /Új Magyarország, febr. 3./ Az Új Magyarország jan. 24-i cikkének címe: Szeifert Ferenc: Magyarország is egyre inkább missziós területté válik. II. János Pál pápa apokrif válaszlevele Czegő Zoltánnak a romániai csángómagyarok és minden magyarok ügyében. Előzmény: Czegő Zoltán: A hit és az anyanyelv Isten ajándéka /Új Magyarország, 1995. okt. 31./

1996. február 5.

Gyarmath János ismertette találó címmel /Egy "pápai" levél pályafutása/ az Adevarul lap közlését. Az Adevarul febr. 2-i száma "A pápa megfeddi a mocskos szájú magyarokat" címmel közölte az Új Magyarország jan. 24-i írását, de nem tett utalást arra, hogy apokrif szövegről van szó. Dumitru Tinu lapigazgató azzal mentegetőzött, hogy a szöveg román nyelven jutott a szerkesztőségbe, azon már nem szerepelt, hogy apokrif levél. A másnap közzétett "Pontosítás" tudatta, hogy közölt írás apokrif szöveg. Az Új Magyarország jan. 24-i cikkének címe ugyanis: Szeifert Ferenc: Magyarország is egyre inkább missziós területté válik. II. János Pál pápa apokrif válaszlevele Czegő Zoltánnak a romániai csángómagyarok és minden magyarok ügyében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./ Előzmény: Czegő Zoltán: A hit és az anyanyelv Isten ajándéka /Új Magyarország, 1995. okt. 31./ /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5. - A következő számokban a Romániai Magyar Szó leközölte az eredetileg az Új Magyarországban közölt cikkeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7, 8./ A temesvári Renasterea Banateana napilap febr. 5-i száma ugyancsak kiemelt helyen közölte ezt a levelet II. János Pál pápa megszidja a magyarokat címmel, feltüntetve a forrást /Új Magyarország, jan. 24./, de nem jelezve, hogy nem valódi pápai levélről van szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

1999. augusztus 7.

Aug. 6-án Sándorhomokon, a római katolikus templom előtt a falu két neves szülöttjére - Berencei Kováts Lajosra és Nagy Miklósra - emlékeztek helybeliek és távolabbról jött vendégek. Szabó Menyhért, a mátészalkai múzeum muzeológusa az 1812-ben Homokon született Berencei Kováts Lajos munkásságát méltatta, aki 1848-49-ben az első felelős magyar kormányban államtitkár volt. Életének utolsó évtizedeit a családi birtokon töltötte, Szatmárnémetiben temették el 1890-ben. Ezután a Nagy Miklós Emlékbizottság tagja, Nagy István budapesti történész leleplezte a templom bejárata mellett a Kovács Albert által készített emléktáblát, dr. Szeifert Ferenc csolnoki plébános pedig a népi író és papköltő életútját ismertette, amely 1894-ben Sándorhomokról indult és 1973-ban a Komárom megyei Unyban ért véget. Nagy Miklós Mindszenty bíboros köréhez tartozott, s a per ötödrangú vádlottjaként a mártíriumot, börtönbüntetést is vállalta. /Emlékünnepség Sándorhomokon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 7./

2003. június 28.

A Bihari Önkormányzatok Szövetségén belül kistérségi fejlesztési társulást hoznak létre az érintett települések - közölte Szeifert Ferenc, a szervezet elnöke, 51 bihari település alkotná a fejlesztési társulást. Az elképzelések szerint a bihari térséget teljesen átfogó, Létavértestől Csökmőig, Komáditól Sárrétudvariig terjedő, s a határon is átnyúló fejlesztési társulás jönne létre. A társulás céljai között van az önkormányzatok érdekeinek képviselete, a közigazgatási reform előkészítése, valamint a térségi gazdasági fejlesztési stratégiával és programokkal kapcsolatos döntések meghozatala. A Berettyóújfaluban megrendezett tanácskozáson a romániai Bihar megyei településfejlesztési társulás elnöke csatlakozási szándékáról biztosította a résztvevőket. /Újabb határon átnyúló együttműködés. Bihari kistérségi fejlesztési társulása alakul. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

2009. január 16.

Mostanra már nyolcnaposra nőtte ki magát a kilenc évvel ezelőtt egynapos rendezvényként debütáló, Nagyvárad és Berettyóújfalu által közösen szervezett Magyar Kultúra Ünnepe, január 22-e, a magyar kultúra napja alkalmából. Magyarországon Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, román oldalon pedig Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke vállalta a védnökséget, jelezte Szeifert Ferenc, Berettyóújfalu polgármestere. Fleisz János nagyváradi egyetemi tanár, a közös rendezvénysorozat kezdeményezője kifejtette, hogy két központi téma köré csoportosulnak az események, az egyik a Himnusz mint a megtartó erő jelképe, a másik az alkotás. Számtalan kiállítás, könyvbemutató is helyet kapott a programban. Biró Rozália nagyváradi alpolgármester szerint ügyeltek arra, hogy a kulturális jelleg ne csorbuljon. A magyar kultúra napja ünnepségsorozathoz csatlakozva a szatmári Ady Endre Társaság Egycsillagú égbolt címmel rendezi meg a magyar kultúra hetét. Először Szatmárnémetiben, majd Nagykárolyban Vetési Nándor kolozsvári egyetemi tanár előadásával emlékeznek Ady halálának 90. évfordulójára. Január 17-én a Felvidéki Rockszínház a szatmárnémeti katolikus székesegyházban A költő visszatér című Páskándi-mű zenés változatát mutatja be, másnap pedig a filharmóniában a nyíregyházi Pro Muzica leánykara lép fel. Székelyudvarhelyen a jövő héten szerveznek fotó- és képzőművészeti kiállításokkal, néptánc-előadásokkal fűszerezve, majd január 22-én a Művelődési Ház nagytermében kiosztják az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjakat. /D. Mészáros Elek: Határon átívelő értékmegóvás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

2010. január 5.

Ghymes-koncert, farsangi bál, Aczél Endre könyve – Apró gyöngyszemek a magyar kultúra napjára
Tizedik alkalommal szervezi közösen Várad és Berettyóújfalu a magyar kultúra napi ünnepségsorozatot. A részleteket tegnap sajtótájékoztatón ismertették.
A sajtóértekezleten Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere hangsúlyozta: fontos, hogy ezeken az ünnepeken mindennapi életünk kis gyöngyszemeit villantsa fel a közösség.
Szeifert Ferenc, Berettyóújfalu polgármestere néhány magyarországi programra hívta fel a figyelmet. Első ízben szerveznek helytörténeti vetélkedőt nagyváradi és berettyóújfalui, hetedikes és nyolcadikos diákok részvételével. Január 20-án a Hajdú-Bihar megyei településen lesz a nyitóesemény. Január 21-én lesz a gála, aznap este a jól ismert Ghymes együttes koncerttel örvendezteti meg az érdeklődőket.
Lévai Ágnes, a berettyóújfalui Nadányi Zoltán Művelődési Központ vezetője kifejtette: a kultúrház is méltó programkínálattal óhajtja gazdagítani az ünnepélyt. Január 20-án a Főnix Művelődési Műhely bemutatja Wass Albert A funtineli boszorkány című regényének színpadi változatát. Ugyanazon a napon a Bihari Népfőiskola megalakulásának tizedik évfordulójáról is megemlékeznek. Január 21-én bemutatják Bakó Endre Nadányi Zoltán világa című monográfiáját.
Fleisz János, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének elnöke megjegyezte: a magyar kultúra közös ünneplése együtt indult az új évezreddel. A tíz esztendő alatt volt olyan is, hogy tíznaposra sikeredett a rendezvény. Az idén is több érdekességnek ad otthont Várad. Január 18-án bemutatják S. Németh Katalin Vigyázó kövek című könyvét a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban, január 19-én kiállítás lesz a Partiumi Keresztény Egyetem előcsarnokában. 21-én az Ady Endre Gimnáziumban tartanak különféle kulturális rendezvényeket. Egyebek között előadást tart Pomogáts Béla irodalomtörténész, s a Meleg Vilmos színművész által összeállított irodalmi műsorral is kedveskednek majd. 23-án kiállítás nyílik a Tibor Ernő Galériában két, Berettyóújfaluhoz kötődő művésznek, Fenyvesvölgyi Tamásnak és Fenyvesvölgyi Tóth Zsuzsannának a munkáiból.
Lakatos Péter parlamenti képviselő két rendezvényre hívta fel a figyelmet. Január 22-én a nagyváradi városháza dísztermében bemutatják Aczél Endre újságíró decemberben megjelent, Amit megírhatok című bestsellerét. A szerzővel a képviselő beszélget. Lakatos Péter arról is szólt, a magyar hagyományok szerves része a mulatság. Ezt felelevenítendő január 23-án ejtik meg az Ady Endre Kulturális Központban a partiumi farsangi bált.
Január 22-én a nagyváradi filharmónia koncerttermében tartandó díszelőadás után kiosztják A magyar kultúráért díjakat. Három emlékplakettet ítélnek oda személyiségnek, illetve civil szervezetnek. Díszoklevelet öt jeles egyéniség vagy egyesület kap majd. Két életműdíjat is átadnak a gálán. Január 18-ig lehet beküldeni javaslatokat arra nézvést, hogy kit vagy milyen szervezetet díjazzanak. Az ajánlásokat az RMDSZ Sas-palotabeli titkárságán várják.
Minden rendezvényre díjtalan a belépés. A részletes program hétvégéig összeáll, és a sajtóban is közzéteszik azt a szervezők.
Tóth Hajnal. Forrás: Reggeli Újság (Nagyvárad)

2010. január 21.

Erősíteni a bihari összetartozást
Nagyvárad/Berettyóújfalu - Január 18-25. között Nagyváradon és Berettyóújfaluban tizedik alkalommal kerül megrendezésre A Magyar Kultúra Ünnepe eseménysorozat. A magyarországi nyitóünnepséget szerda délután tartották.
Január 18-25. között a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ), az RMDSZ, Berettyóújfalu Önkormányzata és a Bihari Népfőiskola immár tizedik alkalommal rendezi meg közösen A Magyar Kultúra Ünnepe elnevezésű eseménysorozatot. Ez alkalomból szerda délután sajtótájékoztatót tartottak a magyarországi kisvárosban található Nadányi Zoltán Művelődési Központban. Beszédében Szeifert Ferenc berettyóújfalui polgármester azt emelte ki, hogy az ünnepségsorozat kilenc évvel ezelőtti elindításakor a bihari összetartozás hangsúlyozása és megerősítése volt a fő cél. Ennek érdekében volt egy olyan időszak, amikor a környező kisebb településeket is bevonták a programokba. Az együttműködés gyümölcsözőnek bizonyult: elindult egy folyamat, melynek köszönhetően a határ két oldalán élő magyarok egyre inkább kötödnek egymáshoz. A sikert jelzi egyebek mellett az, hogy Berettyóújfalu közösen pályázik Belényessel és Margittával európai uniós pénzalapokra, és kerékpárút kiépítését tervezik Nagyvárad és Berettyóújfalu között. Napjainkban a programok túlmutatnak a civil szférán, a szervezők a fiatalok megszólítására is törekednek. Például helytörténeti vetélkedőt szerveznek diákok részére, melyen az idén először váradi iskolások is részt vettek, sőt, az első két helyen itteni csapatok végeztek.
Biztató a jövő
Dr. Fleisz János BINCISZ-elnök, egyetemi tanár a kezdeti időszakra tekintett vissza, amikor a román-magyar határon több mint két órát kellett várakozni, az ünnepségsorozat pedig csupán egy napos volt, és tükörprogramok várták az érdeklődőket. Az évek folyamán aztán egyre hangulatosabbá és bensőségesebbé váltak a rendezvények, “érvényesült a közösségi szellem”. A jövő is biztató, hiszen Románia közelgő schengeni csatlakozása várhatóan megkönnyíti majd a kapcsolattartást. Biró Rozália nagyváradi alpolgármester szintén az együvé tartozás érzésének, az együtt gondolkodásnak a fontosságát domborította ki. Úgy vélte: az együttlétek közös élményt jelentenek, és olyan tapasztalatokat nyújtanak, melyek által gazdagodik a közösségünk. “Hiszem, hogy az eseményeken részt vevők elégedettsége erőt ad a szervezőknek ahhoz, hogy egyre magasabb színvonalon rendezzenek programokat”, fogalmazott az elöljáró.
Ciucur Losonczi Antonius. Forrás: erdon.ro



lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék